Mi az a WordPress, és mire jó (és mire nem)?

Mi az a WordPress, mire tudjuk használni, és mire nem?

Mi az a WordPress?

A WordPress egy ingyenes tartalomkezelő rendszer, röviden CMS. Alapértelmezésben oldalakat és blogcikkeket tud kezelni, de könnyen bővíthető újabb és újabb tartalomtípusokkal.

A kinézetét a téma adja. Ebből sok érhető el online, ingyenesen is és fizetősen is.

Számtalan különböző bővítmény érhető el, amik új funkciókat adnak a WordPresshez; például kapcsolat űrlapot, SEO-eszközöket, vagy akár webáruházzá is alakíthatjuk a WordPress oldalunkat.

Mire jó?

Nagyon jó céges bemutatkozó oldalakra, ahol a szolgáltatásokat, a referenciákat és a kapcsolatot mutatod be. Jó hírportálokra, blogra, cikkek megjelenítésére. Erre jó példa az általam készített Városi Visszhang oldal. Jó portfólió oldalakra is: képek, munkák, esettanulmányok bemutatására.

Webáruházat is készíthetünk vele. A WooCommerce bővítménnyel teljes értékű webshopot kapunk, és ehhez is vannak kiegészítők, például a Billingo számlázás, vagy az összekötés egy készletkezelő rendszerrel. A legjobb példa erre a neotest.hu, ahol a rendszer a naturasoft számlázóprogrammal van összekötve. Ez egy teljesen egyedi fejlesztés, amit az évek során úgy csiszolgattunk, hogy megfeleljen a webáruház igényeinek.

Egyedi megoldásokra is használhatjuk, például foglalásos oldalakra egy apartmanhoz, vagy komplexebb oldalak összeállítására. Ilyenkor jön szóba a téma fejlesztése. Erre jó példa az eurolinequality.eu, ahol grafikai terv alapján, saját önéletrajzgeneráló modullal készült el az egyedi fejlesztés.

Mire nem érdemes?

Ha csak egy nagyon egyszerű, névjegykártya jellegű oldalt szeretnél, arra sokkal gyorsabb, egyszerűbb oldalépítő rendszerek vannak.

Ha egy kész, gyorsan összerakható webáruházat szeretnél technikai teendők nélkül, arra a bérelt rendszerek a legalkalmasabbak. Magyarországon a ShopRenter és az Unas a legelterjedtebb, nemzetközi viszonylatban pedig a Shopify.

A leggyakoribb tévhitek

„Csak blogokhoz való.” Nagyon sok tévhit kering a WordPress körül, például ez. Valójában régen tényleg így volt, nagyjából 15 évvel ezelőtt, de ma már a legtöbb céges oldal WordPress alapon fut. A BuiltWith adatai szerint nagyjából 39 millió WordPress-telepítés van, bár természetesen ezek nem teljes értékű adatok. Ha tartalomkezelő rendszereket nézzük, akkor nagyjából 60%-os piaca van a WordPressnek.

„Bonyolult használni.” Ez is elterjedt tévhit. Egy pár évvel ezelőttig tényleg így volt, de a Gutenberg és a Full Site Editor megjelenésével nagyon egyszerűen és gyorsan összekattintható oldalt kapunk. A Robot Dreamsen keresztül tartott képzéseimben gyakorlatilag ezt mutattam meg a tanulóknak: hogyan hozhatnak létre a Full Site Editorban pár kattintással egy működő oldalt.

„Nem biztonságos.” Szokták mondani, és sajnos előfordulhat, hogy nem az, ha nincs karbantartva. Egy oldalt, főleg egy WordPress oldalt karban kell tartani, sőt minél több bővítményt telepítünk, annál fontosabb a gyakori karbantartás, mert annál nagyobb a sebezhetőségünk. Rendszeres karbantartással, frissítéssel és mentésekkel viszont maga az oldal biztonságos. (Erről külön írtam: hogyan védd a WordPress oldalad.)

„Nem elég rugalmas.” Ezt is mondják, de rengeteg bővítmény és sablon létezik a WordPresshez, amiből lehet válogatni. A szakmai tapasztalatom nagy részében ráadásul teljesen egyedi fejlesztéseket csináltam ezeken az oldalakon, a pár ezer látogatós oldalaktól a több százezres látogatottságúakig. Szóval a 8 éves WordPress tapasztalatommal ki merem jelenteni, hogy elég rugalmas a rendszer.

Mit érdemes még tudnod?

Maga a rendszer ingyenes, és a legtöbb bővítmény is elérhető hozzá ingyenes változatban. Vannak viszont fizetős bővítmények és sablonok, amik premium funkciókat adnak.

Én a legtöbb esetben a HelloPack nevű megoldást használom, ami egy magyar közösség. A különböző prémium licenszek nagyon nagy költséget róhatnak a kisvállalkozókra, a HelloPackben viszont több ezer premium bővítmény érhető el minimális havidíj ellenében.

A domain és a tárhely is plusz költség, és a levelezés is. Egy alap levelezés ugyan elérhető a tárhelyszolgáltatóknál, de ezek éves szinten mind plusz kiadást jelentenek. A költségekről részletesen is írtam.

A karbantartással is tervezni kell, legyen az havi, negyedéves, féléves vagy éves. A negyedéves frissítést javaslom, mert ez egy optimális kompromisszum ahhoz, hogy biztonságban tartsuk az oldalt költséghatékonyan. Természetesen nálam erre is találsz megoldást karbantartási csomagok formájában.

Gyakori kérdések